Bizonyára sokakat érdekelnek cégük tevékenysége miatt, vagy akár magánemberként a Fogyasztóvédelmi jogszabályok (jótállás, szavatosság kérdése), melyek 2003 õszén változtak meg.

A változások a kötelezõen vállalandó jótállási idõ kapcsán (117/1991. (IX. 10.) Korm. Rendelet helyett megjelent: 151/2003 (XI.22.) Korm. Rendelet), illetve a jótállási, szavatossági jogok intézése kapcsán (49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet) merültek fel.

A fogyasztói jogok a jótállás és a szavatosság esetén

Fogyasztóvédelmi fõfelügyelõség honlapjáról:

“A fogyasztói jogok a jótállás és a szavatosság esetén

A jótállást a fogyasztók inkább garancia elnevezésként ismerik. A jótállás azt jelenti, hogy a kereskedõ, gyártó garantálja, hogy egy bizonyos idõ-tartamon belül a termék kifogástalanul fog mûködni. A jótállás megvalósulhat szerzõdés keretében is, amikor az eladó önként vállalkozik a szavatosságnál szigorúbb helytállásra azoknál a termékeknél, melyek esetében nem kötelezõ jogszabály alapján a jótállás. A fogyasztó leginkább a jogszabály alapján kötelezõ jótállás alá tartozó termékekkel találkozik vásárlása során.

A jótállás esetében a vásárlónak nem kell bizonyítania, hogy vétlen a termék meghibásodásában. Nagyon fontos, hogy nem magának a hibának, hanem a hiba okának kell a vásárlás után keletkeznie. A jótállás kereté-ben az eladó arra vállal kötelezettséget, hogy a jogszabályban vagy az általa meghatározott idõ alatt a termék hibátlanul fog mûködni, és csak akkor mentesül ez alól a fele-lõsség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a vásárló rendellenesen használta a terméket, illetve a termék valamilyen külsõ behatás következté-ben romlott el.
Szavatosság esetén viszont az eladó azért vállal felelõsséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevõnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, amely csak késõbb fog kiderülni. Szavatosság esetén - ha vita me-rül fel - nem a kereskedõnek, hanem a vevõnek kell bizonyítania, hogy egyrészt vétlen a meghi-básodásban, másrészt azt, hogy olyan ok foly-tán jött létre a meghibásodás, amely már az el-adáskor benne volt a készülékben, de az átadáskor ezt nem lehetett észlelni, csak hosszabb idõ eltelte után.

Tájékoztatás

a szavatossági jogokra vonatkozó szabályok változásairól

1. A szabályozás szintjei

A szavatossági jogok tartalmára, illetõleg a jogérvényesítés szabályaira vonatkozó rendelkezések módosítását elsõsorban a tagállamok hibás termékekért való felelõsségre vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésérõl szóló, az 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 85/374/EGK tanácsi irányelv indokolta. A hivatkozott EU-norma eredményeként született meg a 2002. évi XXXVI. törvény, amely a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) módosítása mellett több, a fogyasztóvédelemmel összefüggõ törvényi változást beiktatott.

A törvénymódosítás az alacsonyabb szintû jogszabályok megváltoztatását is szükségessé tette: 2003. szeptember 1-jén lép hatályba a fogyasztói szerzõdés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésérõl szóló 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet(a továbbiakban: Rendelet), amely a jogérvényesítés eljárási rendjét határozza meg, az anyagi jogot a Ptk. adja.

2. A szavatossági jogok tartalma

A Ptk. a szavatossági jogokra vonatkozó rendelkezéseit a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok között helyezte el. A jogszabályi definíció szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés idõpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerzõdésben meghatározott tulajdonságoknak. Ez azt jelenti, hogy a meghibásodás oka nem a termék rendeltetésellenes használata, hanem olyan körülmény, amely az áruban már a vásárláskor is benne volt (ún. rejtett hiba). Fontos, hogy amennyiben a vevõ a vásárlás idõpontjában ismerte a hibát vagy ismernie kellett, vagy a hiba a vevõ által adott anyag hibájára vezethetõ vissza, akkor szavatossági igénnyel nem léphet fel.

2.1. Felelõsség a címke és a reklám tényállításaiért

 

 

Az elsõ fontos módosítás e tekintetben, hogy a Ptk. kiterjeszti azt a követelményrendszert, amelynek a szolgáltatás (vásárlás esetén az áru) meg kell hogy feleljen ahhoz, hogy a teljesítés hibátlannak minõsüljön. A Ptk. rendelkezései alapján a szolgáltatásnak a teljesítés idõpontjában

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

b) rendelkeznie kell azzal a minõséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselõjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó — különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenõ — nyilvános kijelentését, és

c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerzõdéskötés idõpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplõ, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévõ tulajdonságokkal.

A felsorolásból kiemelendõ, hogy a kötelezett nem csupán azokért a tulajdonságokért felel, amelyek a termék címkéjén vagy a használati útmutatóban megjelennek, hanem akár a reklámban közölt tényállítások is számon kérhetõk - elsõsorban - a gyártón. Mivel a fogyasztóval közvetlenül a kereskedõ lép szerzõdéses jogviszonyba, a szavatossági jogok érvényesítésekor a kereskedõnél kell kifogásolni, hogy a termék nem felel meg a reklámban leírtaknak, és a kereskedõ csak akkor mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie, vagy

b) a nyilvános kijelentést a szerzõdéskötés idõpontjáig már megfelelõ módon helyesbítették, vagy

c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerzõdéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.

Fontos tehát, hogy a bizonyítási teher ez esetben a kötelezettet terheli, tehát neki kell bizonyítania azt, hogy nem ismerte a tényállítást, stb.

2.2. Felelõsség a hibás összeszerelés miatt

Ha hibás teljesítésrõl beszélünk, jellemzõen egy kész áruban megjelenõ rendellenességre gondolunk. A Ptk. módosított szabályai alapján hibás teljesítésnek minõsül az az eset is, amikor az árut szakszerûtlenül szerelték össze, ha a szerelés szerzõdéses kötelezettség, és azt a kötelezett - tehát a kereskedõ/eladó — vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelõs (pl. ha erre a tevékenységre vállalkozási szerzõdést kötött egy vállalkozóval).

Nem egyszer elõfordul, hogy egy árut - pl. bútort - a fogyasztó szétszerelt állapotban veszi át és otthonában - a mellékelt összeszerelési útmutatóban leírtak alapján - maga rakja össze. Ez esetben is felmerülhet a kötelezett felelõssége abban az esetben, ha a fogyasztó által elvégzett szakszerûtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethetõ vissza.

3. A szavatossági jogok érvényesítésének sorrendje

A Ptk. módosítása a fogyasztók számára elõnyös irányba változtatta meg a jogérvényesítés sorrendjét. A korábbi szabályozás szerint a fogyasztó elsõsorban a hiba kijavítását, illetõleg megfelelõ árleszállítást kérhetett, és csak abban az esetben kérhette az áru kicserélését, ha a hiba nem volt rövid idõ alatt (8 napon belül) értékcsökkenés nélkül kijavítható, vagy a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem volt lehetséges.

Egyrészt az új szabályozás alapján a fogyasztó már elsõ körben választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér, tehát a kicserélés, mint igény teljesítésének nem feltétele a javíthatatlanság. Vagyis: a fogyasztó akkor is igényelhet cserét, ha az áru javítható. A fogyasztó választási lehetõsége csak akkor korlátozott, ha a kicserélés lehetetlen (pl. nincs azonos vagy hasonló termék a kereskedõ készletében) vagy ha a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (pl. azonnal és minimális költségigénnyel járó javíthatóság esetén).

Másrészt az szabályozás alapján a szavatossági jogok érvényesítésének sorrendjében második helyre került az árleszállítás igénylésének a lehetõsége, illetõleg az elállás (azaz a vételár visszakövetelése), mely utóbbira akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, illetõleg ha a korábbi igények teljesítését a kötelezett nem vállalja vagy nem tudja teljesíteni. Fontos szabály ugyanakkor, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.

4. A szavatossági jogok érvényesítése

A legjelentõsebb új szabály, hogy fogyasztói szerzõdéseknél a szavatossági jogok érvényesítési határideje a korábbi egy évhez képest két évre nõtt. A fogyasztónak kedvez az az új rendelkezés is, hogy a szavatossági idõ elsõ hat hónapjában jelentkezõ hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba már a teljesítéskor is megvolt.

4.1. Az elsõ hat hónap

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vásárlástól számított elsõ hat hónapban jelentkezõ hiba esetén a kereskedõ köteles bizonyítani, hogy a hiba a vásárláskor nem volt benne a termékben, hogy a hiba nem a teljesítéskor is meg lévõ körülmények miatt keletkezett, hanem az áru rendeltetésellenes használata okozta. Lévén, hogy új szabályról van szó, nem alakult még ki a gyakorlatban, hogy mi tekinthetõ olyan bizonyítéknak, amely alkalmas a vélelem megdöntésére. A Rendelet ugyanakkor több kötelezettséget is felállít a kereskedõ részére. Mindenekelõtt a fogyasztó kifogásáról jegyzõkönyvet köteles felvenni, amelyen rögzítenie kell a vásárlás tényét, illetõleg a kifogás beazonosításához szükséges adatokat, továbbá amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétõl eltérõen rendezi, ennek indokát is.

Természetesen ez az indokolás nem merülhet ki általános okoknak (pl. a Ptk. „kimentõ” szabályainak) a felsorolásából, szükségképpen szakvélemény beszerzésével lehet minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a meghibásodás nem gyártási hiba eredménye. Mivel szakvélemény kiállítására sem a Ptk., sem a Rendelet nem jelöli ki kizárólagosan a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséget, ezért ebbõl a célból valamennyi független akkreditált laboratóriumtól is kérhetõ szakvélemény, ugyanakkor - a korábbi gyakorlat és a vizsgálati tapasztalatok okán - a Fõfelügyelõség is rendelkezésre áll.

A törvény vélelem miatt az elsõ hat hónapban a kereskedõ köteles bizonyítani, és a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos valamennyi költséget viselni – így a szakvélemény beszerzési költségét is.

4.2. Hat hónap után

Hat hónap leteltével a bizonyítási teher megfordul és a továbbiakban nem a kereskedõnek kell a hiba keletkezési körülményeit bizonyítania, és ennek a bizonyításnak a keretében az esetlegesen szükséges szakvéleményt beszereznie, hanem - a Rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében - a fogyasztó közvetlenül fordulhat a Fõfelügyelõséghez. Ez esetben a fogyasztónak tudnia kell azt, hogy egyrészrõl a vizsgálat költségeit neki kell megelõlegeznie és az csak abban az esetben jár vissza neki, ha a kifogása alaposnak minõsült. A vizsgálati díjat - mivel ez esetben az a szavatossági igény teljesítésével kapcsolatban felmerült költségnek minõsül - a kereskedõ köteles visszatéríteni, de a visszatérítési kötelezettséget az FVF nem állapíthatja meg, csak a bíróság.

4.3. A Fõfelügyelõség szakvéleményének jogi minõsítése

A korábban is élt az a tévhit, hogy a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség szakvéleménye egyfajta hatósági aktusnak minõsül, azaz mintegy államigazgatási határozat, közvetlenül kötelezi a kereskedõt az abban leírtak szerinti magatartásra. Több Legfelsõbb Bírósági ítélet is megfogalmazta - majd az LB Közigazgatási Kollégiumnak nyilvánosságra hozott véleménye is alátámasztotta - azt a körülményt, amely szerint a fogyasztóvédelmi felügyelõségek a látszat ellenére sem kötelezhetik a forgalmazókat kijavításra, cserére vagy meghatározott mértékû árleszállításra. Az LB szerint ugyanis a vásárlók minõségi kifogásait a vállalatnak (és nem a fogyasztóvédelmi felügyelõségeknek) kell a Ptk. alapján rendezni, a fogyasztó - vita esetén - a bíróság elõtt érvényesítheti szavatossági jogait.

Fontos, hogy a Fõfelügyelõség szakvéleménye önmagában nem garantálja azt, hogy a kereskedõ elfogadja majd a szakvéleményben foglaltakat és automatikusan intézkedik.

5. Eljárás a jótállási idõ alatt

A szavatossági jogok érvényesítéséhez képet eltérõek a szabályok, ha a termék a jótállási idõ alatt hibásodott meg. A Ptk. a jótállást a következõk szerint határozza meg: aki a szerzõdés hibátlan teljesítéséért szerzõdés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek idõtartama alatt a felelõsség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Látható, hogy a jótállás teljes idõtartama alatt ugyanaz a helyzet, mint a szavatosság elsõ hat hónapjában, azaz a bizonyítás kötelezettsége a kereskedõn van.

Nagyon fontos kiemelni, hogy jogalkotó szeptember 1-jétõl az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségérõl szóló 117/1991. (IX.10.) Korm. rendeletet nem helyezték hatályon kívül, azaz az abban foglalt szabályok továbbra is változatlanul alkalmazandók.”

Eddig a fogyasztóvédelmi fõfelügyelõség honlapjáról.

A továbbiakban megtalálható a

- 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet: a fogyasztói szerzõdés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igényék intézésérõl,

- 117/1991. (IX. 10.) Korm. Rendelet: egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségérõl

Ez utóbbi rendelet, 2003.XI.21-tõl hatálytalan, helyette megjelent: 151/2003 (XI.22.) Korm. Rendelet. Ez is megtalálható az alábbiakban.

. Ez is megtalálható az alábbiakban.

Felhívnám a figyelmet, hogy a két rendelet mellékletében találhatók a kötelezõen jótállásra ítélt termékek, ezekben történt változás. (pl: a bútorokra már nem kötelezõ jótállást vállalni)!

49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet

a fogyasztói szerzõdés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igényék intézésérõl

A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegérõl szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — az igazságügy-miniszterrel egyetértésben — a következõket rendelem el:

1.§

A fogyasztói szerzõdés [a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: Ptk. 685. §-ának e) pontja] hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során e rendelet szabályai szerint kell eljárni, azoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.

2.§

Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerzõdés tárgyát képezõ szolgáltatást nyújtó forgalmazóval (a továbbiakban: forgalmazó) szemben, a fogyasztói szerzõdés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.

3. §

(1) A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzõkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

a) a fogyasztó nevét, címét,

b) a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát,

c) a vásárlás idõpontját,

d) a hiba bejelentésének idõpontját,

e) a hiba leírását,

f) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

g) a kifogás rendezésének módját.

(2) Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétõl eltér, ennek indokolását a jegyzõkönyvben meg kell adni.

(3) A jegyzõkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.

(4) Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetõségérõl annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésõbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

4.§

(1) A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében — az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel — megfelelõ határidõn belül, a fogyasztónak okozott jelentõs kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

(2) A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

5.§

Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az idõpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.

6.§

(1) Ha a hiba ténye, jellege, illetve a vásárlást követõ hat hónapon túl érvényesített szavatossági igény esetén a hiba keletkezésének idõpontja megállapításához különleges szakértelem szükséges, a fogyasztó a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségtõl (a továbbiakban: Fõfelügyelõség) szakvéleményt kérhet. Errõl a lehetõségrõl a forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni.

(2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdés alapján kíván eljárni, a forgalmazó a szakvéleményezés lehetõvé tétele érdekében fokozott együttmûködésre köteles. Ennek keretében köteles a fogyasztó részére (a hiba jellegére és keletkezésének lehetséges okaira vonatkozó) álláspontjáról haladéktalanul írásbeli nyilatkozatot adni.

(3) A Fõfelügyelõség köteles a szakvéleményt az áru és a vizsgálati díj beérkezésétõl számított tizenöt munkanapon belül elkészíteni, és azt a feleknek megküldeni. Indokolt esetben a határidõ tíz munkanappal meghosszabbítható.

(4) Ha a szakvéleményhez szükséges vizsgálat az áru roncsolása nélkül nem végezhetõ el, a vizsgálat elvégzéséhez a Fõfelügyelõség a felek elõzetes hozzájárulását köteles kérni.

(5) A vizsgálat díjtételeit a Fõfelügyelõség közleményben teszi közzé.

(6) Az e §-ban szabályozott eljárás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a fogyasztói szerzõdésbõl eredõ igényeiket bírósági eljárás keretében érvényesítsék.

7.§

(1) Ez a rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a vásárlók minõségi kifogásainak intézésérõl szóló 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet, valamint az azt módosító 4/1993. (III. 26.) IKM rendelet, 47/1995. (X. 6.) IKM rendelet, 37/1996. (VI. 28.) IKM rendelet és 54/1999. (X. 6.) GM rendelet.

(3) E rendelet 6. §-a 2004. június 30-án hatályát veszti.

117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet

egyes tartós használatra rendelt termékek
jótállási kötelezettségérõl

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. § (1) bekezdése, a belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény 40. §-a, valamint az ipari termékek minõségének védelmével kapcsolatos egyes rendelkezésekrõl szóló 1968. évi 3. törvényerejû rendelet 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségérõl a Kormány a következõket rendeli el:

1. § (1) E rendelet alapján a mellékletben felsorolt - belföldi gyártmányú (belföldön elõállított) vagy importból származó - belföldön kereskedelmi forgalomba kerülõ új termékekre (a továbbiakban: termék) jótállási kötelezettség terjed ki.

(1)

(2) A kereskedõ az e rendeletben foglaltaknál a vásárlóra nézve kedvezõbb jótállási feltételeket is vállalhat.

(3) E rendelet alkalmazásában kereskedõ, aki a terméket a vásárlónak üzletszerûen értékesíti.

(4) A jótállás legrövidebb idõtartama 12 hónap, e rendelet mellékletében ennél hosszabb idõtartam is megállapítható.

(5) Ha a termékre a gyártó (importáló) az e rendeletben foglaltaknál kedvezõbb jótállási feltételeket vállal, ezt a jogot a kereskedõ köteles átruházni a vásárlóra.

(6) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglalt elõírásoktól a vásárló hátrányára eltér. Az érvénytelen megállapodás helyébe e jogszabály rendelkezései lépnek.

2. § Az e rendeletben meghatározott jótállás esetén a vásárlót a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 306-307. §-aiban, valamint az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 6. § (1) bekezdésében megállapított jogok megilletik.

Az e rendeletben meghatározott jótállás esetén a vásárlót a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 306-307. §-aiban, valamint az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 6. § (1) bekezdésében megállapított jogok megilletik.

3. § (1) Ha a vásárló a termék kijavítását kéri - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a javítási határidõ 15 nap.

(1) Ha a vásárló a termék kijavítását kéri - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a javítási határidõ 15 nap.

(2) Ha a kötelezett a javítás idejére a vásárlónak kölcsönkészüléket (kölcsönjármûvet) ajánl fel, az (1) bekezdésben foglalt határidõ 30 napra hosszabbodik meg.

4. § (1) A jótállási határidõ a vevõ részére történõ átadás, vagy ha az üzembehelyezést a jótállásra kötelezett végzi, az üzembehelyezés (beszabályozás) napjával kezdõdik.

(1) A jótállási határidõ a vevõ részére történõ átadás, vagy ha az üzembehelyezést a jótállásra kötelezett végzi, az üzembehelyezés (beszabályozás) napjával kezdõdik.

(2) A termék kijavítása esetén a jótállás idõtartama meghosszabbodik a hiba közlésének napjától kezdve azzal az idõvel, amely alatt a vásárló a terméket a hiba miatt rendeltetésszerûen nem használhatta.

5. § (1) Ha termék a vásárlástól (üzembehelyezéstõl) számított 3 napon belül - a termékbe épített biztonsági elemek (pl. elektromos biztosíték) hibáját kivéve - meghibásodott, a vásárló kívánságára azt azonos típusú új termékre kell kicserélni. Ha a cserére nincs lehetõség, a vásárló választása szerint a termék visszaszolgáltatásával egyidejûleg a vételárat vissza kell fizetni, vagy a vételár-különbözet elszámolása mellett más típusú terméket kell részére kiadni.

(1) Ha termék a vásárlástól (üzembehelyezéstõl) számított 3 napon belül - a termékbe épített biztonsági elemek (pl. elektromos biztosíték) hibáját kivéve - meghibásodott, a vásárló kívánságára azt azonos típusú új termékre kell kicserélni. Ha a cserére nincs lehetõség, a vásárló választása szerint a termék visszaszolgáltatásával egyidejûleg a vételárat vissza kell fizetni, vagy a vételár-különbözet elszámolása mellett más típusú terméket kell részére kiadni.

(2) Az (1) bekezdés a személygépkocsiért e jogszabály alapján érvényesülõ jótállásra nem alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdésben említett határidõbe nem számít bele az az idõtartam, amely alatt a kereskedõ üzlete bármely okból nem tartott nyitva.

(4) A terméknek vagy jelentõs részének kicserélése esetén a jótállás idõtartama a kicserélt termék (annak kicserélt része) tekintetében újra kezdõdik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a modulokból összeállított termék hibás moduljának cseréjére került sor. A termék jelentõs részeit a jótállási jegyen kell feltüntetni.

6. § (1) Ha a hiba jellege (pl: a termék kijavíthatósága, a javítás módja, az értékcsökkentés mértéke, stb.) tekintetében vita merül fel, a jótállásra kötelezett jogszabályban erre feljogosított minõségvizsgáló szer(vek) szakvéleményét köteles beszerezni.

(1) Ha a hiba jellege (pl: a termék kijavíthatósága, a javítás módja, az értékcsökkentés mértéke, stb.) tekintetében vita merül fel, a jótállásra kötelezett jogszabályban erre feljogosított minõségvizsgáló szer(vek) szakvéleményét köteles beszerezni.

(2)

(3) Ha a kötelezett az (1) bekezdésben elõírt kötelezettségét nem teljesíti, a jogosult maga is fordulhat a minõségvizsgáló szervekhez.

(4) A szakvélemény beszerzésére irányuló megbízásban fel kell tüntetni mind a jótállásra kötelezett, mind a vásárló álláspontját és nyilatkozatait (a hiba jellege, a hiba keletkezésének lehetséges okaira vonatkozó eltérõ vélemény) és mindkét fél aláírását. A vásárló nyilatkozatát a megbízáshoz csatolt és az általa észlelt hibákat felsoroló feljegyzés is pótolhatja. A terméket - a jármûvek kivételével - a felek nyilatkozatának megtételét követõ 3 munkanapon belül a jótállásra kötelezettnek a kijelölt minõségvizsgáló szervhez be kell szállítani.

7. § (1) Az üzemeltetés helyén kell megjavítani a rögzített bekötésû, valamint - a jármûvek kivételével - a 10 kg-nál súlyosabb, vagy a helyi közúti közlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket.

(1) Az üzemeltetés helyén kell megjavítani a rögzített bekötésû, valamint - a jármûvek kivételével - a 10 kg-nál súlyosabb, vagy a helyi közúti közlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket.

(2) Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhetõ el, a le- és felszerelésérõl, valamint az el- és visszaszállításról a jótállásra kötelezett gondoskodik.

(3) A javítószolgálat a helyszínre kiszállást a vásárlóval köteles egyeztetni és az utóbbi választása szerint a kiszállást az egyeztetett nap délelõttjén, vagy délutánján teljesíteni.

(4) Az (1)-(2) bekezdések hatálya alá nem tartozó terméket a vásárló szállítja be a lakóhelyén lévõ javító szolgálathoz, szervízhez, ha a lakóhelyén ilyen nem mûködik, akkor a jótállási jegyen feltüntetett legközelebbi javító szolgálathoz, vagy ahhoz a kereskedõhöz, akinél a terméket vásárolta.

(5) A visszaszállításról - a jármûvek kivételével - a vásárló kívánságára díjmentesen a jótállásra kötelezett gondoskodik.

(6) A vásárló indokolt utazási és szállítási (visszaszállítási) költségeit a jótállásra kötelezett tartozik megtéríteni.

(7) Javítás esetén a termékbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.

8. § (1) A jótállási kötelezettség keretébe tartozó javítások elvégzésérõl, az alkatrész ellátásról a termelõ (importáló) a kereskedõvel a termék forgalomba hozatala elõtt kötött megállapodás szerint köteles gondoskodni. Ilyen megállapodás hiányában a termék forgalomba nem hozható.

(1) A jótállási kötelezettség keretébe tartozó javítások elvégzésérõl, az alkatrész ellátásról a termelõ (importáló) a kereskedõvel a termék forgalomba hozatala elõtt kötött megállapodás szerint köteles gondoskodni. Ilyen megállapodás hiányában a termék forgalomba nem hozható.

(2) A jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek - a jótállási kötelezettség teljesítésének módjától függetlenül - ha a kereskedõ és a termelõ (importáló) ettõl eltérõen nem állapodik meg, a termelõt (importálót) terhelik.

(3) A vásárló a jótálláson alapuló igények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatot a kereskedõhöz, vagy a jótállás keretébe tartozó javításokat rendeltetésszerûen végzõ javítószolgálathoz (szervízhez) intézheti.

(4) A kereskedõ a vásárlóval szembeni kötelezettségek teljesítését nem kötheti a termelõ (importáló) vele szemben fennálló kötelezettségeinek elõzetes teljesítéséhez.

9. § (1) A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti a vásárláskor kapott fizetési bizonylat egyidejû bemutatása esetén.

(1) A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti a vásárláskor kapott fizetési bizonylat egyidejû bemutatása esetén.

(2) A jótállási jegyen a termelõ (importáló) köteles feltüntetni:

a) a termék, valamint a gyártó és külföldrõl származó termék esetén az importáló nevét;

a termék, valamint a gyártó és külföldrõl származó termék esetén az importáló nevét;

b) a gyártmány típusát, a gyártási számát, jelentõs részeinek meghatározását;

a gyártmány típusát, a gyártási számát, jelentõs részeinek meghatározását;

c) a vevõt a jótállás alapján megilletõ jogokat és azok határideit, a jótállási igény érvényesítésének kizáró feltételeit, valamint a jótállással kapcsolatos jogorvoslat módját;

a vevõt a jótállás alapján megilletõ jogokat és azok határideit, a jótállási igény érvényesítésének kizáró feltételeit, valamint a jótállással kapcsolatos jogorvoslat módját;

d) a javítószolgálat nevét és címét;

a javítószolgálat nevét és címét;

e) az alkatrész-utánpótlás - jogszabályban megállapított - kötelezõ idõtartamát;

az alkatrész-utánpótlás - jogszabályban megállapított - kötelezõ idõtartamát;

f) a javítószolgálat biztosításának - jogszabályban megállapított - kötelezõ idõtartamát.

a javítószolgálat biztosításának - jogszabályban megállapított - kötelezõ idõtartamát.

(3) A termék forgalombahozatalát megelõzõ minõségvizsgálat a jótállási jegy tartalmára is kiterjed.

(4) A kereskedõ a termék eladásakor köteles a jótállási jegy és a készülék számát egyeztetni, a jótállási jegyet az eladás (üzembehelyezés) keltének feltüntetésével hitelesíteni és azt a vásárlónak átadni.

(5) A szabálytalanul kiállított jótállási jegy alapján érvényesített igények teljesítése a kereskedõt terheli.

(6) A jótállás keretében tartozó javítás esetén a javítószolgálat, illetve a kereskedõ a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

a) a javítási igény bejelentésének és a javított termék a vevõ részére történõ visszaadásának az idõpontját;

a javítási igény bejelentésének és a javított termék a vevõ részére történõ visszaadásának az idõpontját;

b) a hiba okát és a javítás módját, valamint a javítási munkalap számát;

a hiba okát és a javítás módját, valamint a javítási munkalap számát;

c) gépjármû esetében a kilométeróra állását az átvételkor és a visszaadáskor;

gépjármû esetében a kilométeróra állását az átvételkor és a visszaadáskor;

d) a jótállás új határidejét.

a jótállás új határidejét.

10. § (1) Ez a rendelet 1991. szeptember 15-én lép hatályba. Egyidejûleg hatályát veszi a tartós fogyasztási cikkek jótállási kötelezettségérõl szóló 7/1968. (I. 30.) Korm. rendelet, valamint az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kötelezõ mértékérõl szóló 4/1969. (III. 30.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendeletet kiegészítõ és módosító 19/1972. (XI. 28.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendelet, a 17/1977. (VIII. 17.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendelet, a 3/1978. (III. 1.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendelet és a bútoripari termékekkel kapcsolatos jótállási igények teljesítésérõl szóló 10/1975. (VIII. 30.) BkM-KipM együttes rendelet.

(1) Ez a rendelet 1991. szeptember 15-én lép hatályba. Egyidejûleg hatályát veszi a tartós fogyasztási cikkek jótállási kötelezettségérõl szóló 7/1968. (I. 30.) Korm. rendelet, valamint az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kötelezõ mértékérõl szóló 4/1969. (III. 30.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendeletet kiegészítõ és módosító 19/1972. (XI. 28.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendelet, a 17/1977. (VIII. 17.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendelet, a 3/1978. (III. 1.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendelet és a bútoripari termékekkel kapcsolatos jótállási igények teljesítésérõl szóló 10/1975. (VIII. 30.) BkM-KipM együttes rendelet.

(2) E rendelet elõírásait a hatálybalépését követõen a kereskedelmi forgalomban értékesített termékekre kell alkalmazni. A hatálybalépést megelõzõen keletkezett jogviszonyokból eredõ jogokra és kötelezettségekre a keletkezésük idõpontjában hatályos jogszabályok elõírásait kell alkalmazni.

Melléklet a 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelethez

	BTO kód			BTO megnevezés
282212 00 00					Kazán központi fûtéshez*
291111 00 00					Kívül felszerelhetõ, szikragyújtású, belsõ égésû hajómotor*
291220 00 00					Folyadékszivattyú*
291242 00 00					Folyadékszivattyú, folyadék emelõmû alkatrésze*
292312 00 00					Légállapot-szabályozó berendezés*
293110 00 00					Egytengelyes kerti traktor*
293212 10 00					Gyephasogató borona, kultivátor (fogas, hajtott forgó típusok)*
293212 70 00					Egyéb borona, gyephasogató borona és kultivátor*
293220 00 00					Fûkaszálógép, sportpálya, park nyírására*
293240 50 00					Mezõgazdasági traktorra szerelhetõ porozó és permetezõ berendezés
293263 30 00					Takarmány-elõkészítõ gép
293265 55 00					Silóürítõ berendezés
293265 57 00					Mezõgazdasági termékek összecsukható tárolóberendezése
293265 90 00					Egyéb erdészeti, mezõgazdasági, állattenyésztési és méhészeti berendezés
294042 35 00					Körfûrészgép (nem fémanyag megmunkálására)
294042 37 20					Láncfûrészgép (nem fémanyag megmunkálására)
294052 00 00					Villamos motoros kéziszerszám
294060 20 00					Egyéb villamos felülethevítõ és hegesztõ, forrasztó berendezés
294060 50 00					Fémek ívhegesztõ (plazmahegesztõ) berendezés teljesen, illetve részlegesen automatizált
294060 60 00					Ívhegesztõ berendezés
295240 33 10					Adalékanyagot elõkészítõ gép
295240 33 30					Építõanyag-elõkészítõ gép*
295240 50 00					Beton-, habarcskeverõgép*
295414 30 00					Körkötõgép, -hurkológép
295414 50 00					Síkkötõgép, -hurkológép
295450 00 00					Háztartási varrógép (komplett)
297100 00 00					Háztartási villamos készülékek
ebbõl:
297111 00 00					Háztartási hûtõ-, fagyasztógép*
297211 13 00					Háztartási gázsütõ vasból, acélból*
297211 15 00					Háztartási gáztûzhely és hasonló készülék vasból, acélból*
297212 00 00					Háztartási nem villamos fûtõkészülék vasból, acélból
ebbõl:
297212 30 00					Gázzal mûködõ háztartási fûtõkészülék*
297213 00 00					Egyéb háztartási léghûtõ, meleg levegõ elosztó, nem villamos készülék
297213 90 00 ex					Háztartási gázüzemi hûtõszekrény*
297214 00 00					Átfolyó háztartási vízmelegítõ, forróvíztároló, nem villamos fûtésû
ebbõl:
297214 10 00					Gázfûtésû háztartási vízmelegítõ, forróvíztároló*
300111 00 00					Automata írógép, szövegszerkesztõ gép
300112 00 00					Egyéb írógép
300113 10 00					Számológép, zsebszámológép 2000 Ft felett
300200 00 00					Számítógépek
311030 00 00					Áramfejlesztõ gépcsoport, forgógépes áramátalakító*
311050 40 00					Statikus áramátalakító, akkumulátortöltõ, automatikus adatfeldolgozó gép áramellátó egysége
311050 50 00					Inverterek
311050 60 00					Egyéb egyenirányító berendezés
316211 55 00					Személygépkocsi-betörést, tüzet jelzõ villamos riasztókészülék
316211 57 00					Lakás-, ház- és hasonló építménybetörést, tüzet jelzõ villamos riasztó berendezése
316211 90 00					Egyéb villamos hang- és vizuális jelzõkészülék, -berendezés
322010 00 00					Rádió és televízió adó-vevõ berendezések, televízió kamera
322011 22 00					Vevõkészüléket is tartalmazó egyéb adóberendezés
322020 00 00					Villamos vezetékes hírközlõ (telefon, távíró) berendezés
323000 00 00					Rádió- és televízió-mûsorvevõ készülékek, egyéb rádió-vevõkészülékek, hang- és videotechnikai készülékek 3000 Ft felett
					Kivéve: 323041 30 00 mikrofon tartószerkezete
331000 00 00					Orvosi sebészeti, ortopédiai készülékek, eszközök 3000 Ft felett
334022 30 00					Távcsõ 3000 Ft felett
334023 10 00					Fegyvertávcsövek (célzótávcsõ) 3000 Ft felett
334023 20 00					Periszkóp 3000 Ft felett
334023 61 00					Nagyító 3000 Ft felett
334030 00 00					Fényképészeti eszközök és alkatrészei 3000 Ft felett
335000 00 00					Órák 3000 Ft felett
341021 00 00					Új személygépkocsi**, legfeljebb 1500 m3 összlökettérfogatú, szikragyújtású (Otto-rendszerû) motorral
341022 00 00					Új személygépkocsi, 1500 m3-nél nagyobb összlökettérfogatú, szikragyújtású (Otto-rendszerû) motorral
341023 00 00					Új személygépkocsi, kompresszió gyújtású (dízelrendszerû) motorral
341024 00 00					Máshova nem sorolt egyéb személygépkocsi
341030 00 00					Autóbusz** személyszállító gépjármû (10 vagy több személy szállítására)
341041 00 00					Új tehergépkocsi kompressziógyújtású (dízelrendszerû) motorral
341042 00 00					Új tehergépkocsi szikragyújtású (Otto-rendszerû) motorral és egyéb új tehergépkocsi
342022 00 00					Lakókocsi, pótkocsi és félpótkocsi típusú
342023 50 00					Egytengelyes pótkocsi áruszállítási célra
351211 00 00					Vitorlás-, sporthajó, hajó szabadidõ célra és különleges rendeltetéssel*
354110 00 00					Motorkerékpár, segédmotoros kerékpár
354200 00 00					Kerékpárok
361000 00 00					Bútorok 3000 Ft felett
363000 00 00					Hangszerek 3000 Ft felett
*			Kötelezõ jótállási idõtartam 24 hónap.
**			Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezetõ ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülõhely van.
***			Autóbusz: személyszállítás céljára készült elektromos felsõ vezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezetõ ülését is beleértve - 9-nél több állandó ülõhely van.

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet

az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelezõ jótállásról

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következõ rendeletet alkotja:

1. § (1) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerzõdés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.

(2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

(3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerzõdés a szerzõdés tárgyát képezõ szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minõsül (a továbbiakban: fogyasztó).

(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezõbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megilletõ jogok a fogyasztói szerzõdés teljesítésének idõpontjában átszállnak a fogyasztóra.

2. § (1) A jótállás idõtartama egy év.

(2) A jótállási határidõ a fogyasztási cikk fogyasztó részére történõ átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdõdik.

3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.

(1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.

(2) A jótállási jegyet közérthetõen és egyértelmûen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

a) a forgalmazó nevét és címét,

a forgalmazó nevét és címét,

b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,

a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,

c) a gyártó és - külföldrõl származó termék esetén - az importáló nevét, címét,

a gyártó és - külföldrõl származó termék esetén - az importáló nevét, címét,

d) a fogyasztót a jótállás alapján megilletõ jogokat, azok érvényesíthetõségének határidejét, helyét és feltételeit,

a fogyasztót a jótállás alapján megilletõ jogokat, azok érvényesíthetõségének határidejét, helyét és feltételeit,

e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés idõpontját.

a vásárlás vagy az üzembe helyezés idõpontját.

(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvénybõl eredõ jogait nem érinti.

4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthetõ.

(1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthetõ.

(2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történõ átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

5. § (1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

(1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

(2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.

(3) A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel idõpontját, gépjármû esetében továbbá a kilométeróra állását,

a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel idõpontját, gépjármû esetében továbbá a kilométeróra állását,

b) a hiba okát és a javítás módját,

a hiba okát és a javítás módját,

c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történõ visszaadásának idõpontját, gépjármû esetében továbbá a kilométeróra állását,

a fogyasztási cikk fogyasztó részére történõ visszaadásának idõpontját, gépjármû esetében továbbá a kilométeróra állását,

d) a jótállás - a kijavítás idõtartamával meghosszabbított - új határidejét.

a jótállás - a kijavítás idõtartamával meghosszabbított - új határidejét.

6. § (1) A rögzített bekötésû, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a jármûvek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.

(1) A rögzített bekötésû, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a jármûvek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.

(2) Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhetõ el, a le- és felszerelésrõl, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstõl) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerû használatot akadályozza.

Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstõl) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerû használatot akadályozza.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követõen kötött fogyasztói szerzõdésekre kell alkalmazni.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követõen kötött fogyasztói szerzõdésekre kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:

a) az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségérõl szóló 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 119/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet és 6/1997. (I. 22.) Korm. rendelet;

az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségérõl szóló 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 119/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet és 6/1997. (I. 22.) Korm. rendelet;

b) a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátásáról és javítószolgálatáról szóló 35/1978. (VII. 6.) MT rendelet, valamint az azt módosító 74/1987. (XII. 10.) MT rendelet és a 118/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet.

a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátásáról és javítószolgálatáról szóló 35/1978. (VII. 6.) MT rendelet, valamint az azt módosító 74/1987. (XII. 10.) MT rendelet és a 118/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet.

Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez

1. Hûtõszekrény, fagyasztó, kombinált hûtõszekrény;

2. mosógép, centrifuga, szárítógép, mosogatógép, vasalógép;

3. tûzhely, grillsütõ, flekkensütõ, sütõ, kemence, mikrosütõ;

4. légkondicionáló, fûtõberendezések, vízmelegítõk, ventilátor, párologtató és szagelszívó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;

5. porszívó, gõzzel mûködõ tisztítógép, szõnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítõgépek;

6. varrógép, kötõgép;

7. elektromos fúrógép, fûrész, csiszológép, sövényvágó, kerti traktor, fûnyíró, motoros kapa, láncfûrész, vízszivattyú;

8. gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár;

10. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;

11. riasztóberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;

12. telefonok, rádiótelefonok, telefax-készülékek;

13. üzenetrögzítõk, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

14. televíziók, antennák, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztõórák, rádió adó-vevõ készülékek, amatõr rádióadók és rádióvevõk 10 000 Ft bruttó vételár felett;

16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-lejátszók, egyéni sztereorendszerek és ezek tartozékai (keverõasztal, hangoló, erõsítõ, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

17. fényképezõgépek, film- és hangfelvevõ kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítõk, filmnagyítók, filmelõhívó- és filmfeldolgozó készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

18. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytûk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

19. személyi számítógépek, monitorok, nyomtatók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

20. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett;

21. írógépek és szövegszerkesztõk 10 000 Ft bruttó vételár felett;

22. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

23. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett.